Az érzelmek viharában, mikor szíved erre megy, az eszed viszont arra, csak szükségtelenül elmorzsolódsz. Idöt vesztesz és feladod önmagad egy kicsit, majd még egy kicsit... míg észbe kapsz, ráeszmélve, hogy eröd odaadtad valaminek ami úgy elszállt mint a szappan buborék.
Szétnézel és rácsodálkozol az ismert helyekre, tárgyakra melyek változatlannak tünnek, mégse ugyanazok.
Mire vársz? Mit vársz? Kérded önmagad, de válaszra nincs mit várni, mert tudod, hogy csak a vízhang válaszolhat.
Hallod a távozó lépéseidet a jövöben s nagyon is jól tudod, hogy a következö mozgás már el lett döntve - a múltban.
Nincs mire várni. Az út elötted megnyílik, az eszed vissz tovább, csak a szíved pillant vissza-vissza a sötét éjszakába, hogy elcsípje még egyszer a múlt örömének meleg, meghitt fényeit, ám mindez elröppen a sötét éjben mint megannyi szentjánosbogár.
Az út vissz tovább, s tudod, hogy lesz új találkozás. Egy másfajta... S nyilván jobb. Mert mindegy, hogy milyen édes volt az öröm, hazugság volt benne, így szétfoszlott mint a tenger habjai.
Ami megmaradt, az az igazság benned és a remény fénye, mely tovalebeg elötted, hol beragyogva a tájat, hol elalélva a sötétségben, ám hüséges vezetöként mutatja utadat s vissz tovább...
Tovább... hová? Az igazság útjára. Az egyedülire ami a tiéd s ami soha nem fog szétfoszlani se a lábaid alatt, se az ölelésedtöl, mert az igazságot se széttiporni, se összeroppantani nem lehet.
Mit nyertél?
Az álmaidat nyerted vissza, se többet, se kevesebbet. De ez megér mindent!
Hiszen így újra saját magad gyújtod meg a fényt s nem vársz senkire se, aki megtenné ezt helyetted.
Újra világítasz, fénybe burkolva a partokat és hivogatva a viharban sodródó hajóst. Tovább adod a reményt. S egy napon a remény fényei újra összerakják szívedben az elveszettnek tünt otthon örömét.
Megtalálod az összes barátodat, hiszen ök is ugyanazt keresik mint te... az igazság útját... és találkoztok újra, viszontlátjátok egymást... követve lépésröl lépésre a remény pislákoló, tova lebegö fényét.
Sok szeretettel és irántad való megbecsüléssel,
Éva
P.S. : Ha ez tetszett, akkor nézd meg a "Mágikus összetevö" minikurzust:
Comentarios